www.turaoldal
.hu
Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet
 
    
www.turaoldal.hu
Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet 		Koczog András
2011-2024
info@turaoldal.hu
fb.com/turaoldal.hu
Betűméret: 1×
− 0 +
Olvasási idő:
~7 perc

Magyarország tájegységei

Magyarország, illetve a tervek szerint a későbbiekben a Kárpát-medence és környékének tájait főképp fotókkal és rövid leírásokkal bemutató gyűjtőoldal.

A fő forrásaink a Wikipedia és a Magyarország kistájainak katasztere [568Mb] kötetek voltak.

Alább bekezdésenként az ország nagytájai láthatóak, részenként listába szedve a középtájakon belül a kistájak is. Ahol a linkek is megjelennek, ott már elkészült az adott közép- vagy kistájról a képalbum is

Mint az itt látható képen is felfedezhető, a nagytájaink szinte mindegyike túlnyúlik az országhatárokon, viszont a közép és kistájak között (egyelőre) nem listázzuk azokat, melyeknek kis része sem tartozik Magyarországhoz, hiába is országhatáron túli részei a nagytájnak.

A nagy-, közép- és kistájaink listája teljes, a hozzájuk kapcsolódó látnivalókat, adatokat és képalbumokat is töltjük majd fel folyamatosan.

Tájegység Területe Legmagasabb pontja
Dunántúli-középhegység 7 200 km² Pilis-tető - 756 m
Dunántúli-dombság 11 400 km² Zengő - 682 m
Nyugat-magyarországi peremvidék 7 200 km² Írott-kő - 882 m
Északi-Középhegység 11 400 km² Kékes - 1014 m
Alföld 50 000 km² Hoportyó - 183 m
Kisalföld 5 300 km² 141 m

Létrehozás dátuma: 2018.02.23.
Utoljára módosítva: 2018.02.23.
Írta: András,

Forrás: [1] [2] [3]
   » Turista ismeretek

Dunántúli-középhegység

A Dunántúli-középhegység (vagy régi nevén Nyugati-középhegység) magyarországi nagytáj a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között. Az Északi-középhegységtől a Pilis és a Visegrádi-hegység között húzódó patakvölgyek választják el.

Kb. 7200 km², 200 km hosszú, 30–40 km széles. Legmagasabb csúcsa a Pilis-tető (756 m). Főként üledékes kőzetekből felépülő röghegység. A Dunántúli-középhegység Magyarország egyetlen olyan nagytája, ami teljes egészében az ország területére esik.

A Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység közös összefoglaló neve Magyar-középhegység.

Dunántúli-dombság

A Dunántúli-dombság magában foglalja majdnem a teljes Dél-Dunántúli régiót, és átnyúlik a Nyugat-Dunántúliba is. Határait a Nyugat-magyarországi peremvidék, a Balaton, a Duna folyó észak-déli szakasza, és az országhatár jelöli ki. Területe 11 350 km², ami Magyarország kb 1/9 része. Legmagasabb pontja a Mecsekből kiemelkedő Zengő (682 m).

Nyugat-magyarországi peremvidék

A Nyugat-magyarországi peremvidék földrajzi nagytáj Magyarországon, a Dunántúlon, kiterjedése 7200 km². Legmagasabb pontja az Írott-kő (882 m).

Északi-Középhegység

Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység kb. 11 400 km², 250 km hosszú, 50 km széles. Legmagasabb csúcsa egyben az ország teteje is, a Mátrában magasodó Kékes (1014 m).

A Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység közös összefoglaló neve Magyar-középhegység.

Alföld

Az Alföld (vagy régebben Nagy-Magyar-Alföld) kiterjedése kb. 100 000 km², de túlnyúlik az országhatáron több irányba is, a magyarországi rész 50 000 km². Legmagasabb pontja a Hoportyó (183 m).

Kisalföld

A Kisalföld elnevezés a területet a Kárpát-medence nagyobb kiterjedésű síkságát jelentő Alföldtől, vagyis a ´Nagyalföldtől´ különbözteti meg. Teljes területe 9000 km², ennek kevesebb mint fele, 4000 km² tartozik Magyarországhoz.

| www.turaoldal.hu | 2011-2024 | Koczog András | Minden, ami Túrázás, Túlélés, Természet | info@turaoldal.hu |