TT-re készülés » 2015.01.17.

Túraösszefoglaló A túra útvonala TT-re készülés, avagy az ónos eső pusztítása

A január eleji túránkat kétszer is el kellet tolni, egyszer a meló, egyszer pedig az időjárás miatt. De szerencsére ha némi késéssel is, összejött a túra

Nem az eredetileg tervezett Pilisi teljesítménytúrát (TT) jártuk végig, hanem a Börzsönybe mentünk, mivel csatlakozott hozzánk Géza is, Viktor egyik barátja. Az ő ötletét követve néztünk el Diósjenőről kiindulva a Magas-Börzsönybe, majd délnek Kismarosig.

Ezt a túrát egy későbbi TT-re való felkészülésnek szántuk, mivel február közepe-vége fele tervezünk indulni a LeFaGySz TT-n is.

Összességében egy remek túra volt, némi megerőltető felfele menettel, pár korty söröcskével, több kilométeres eltévedéssel, sötétben való túrázással és sietéssel az utolsó vonat után

Túraösszefoglaló

A túra útvonala

Táv [km]	Helyszín	Időpont	Infó
0	Diósjenő	08:30-08:40	» vásárlás, sör
8.7	Csóványos	11:00-11:30	» » » sör
11.7	Nagy-Hideg-hegy	12:50-13:20	» sör, pecsét
19.3	Kóspallag	15:35-17:30	» sör, pecsét
	Kóspallag utáni horgásztó		»
	eltévedés		» » » » » » 4-5 km-es kerülő
	Kóspallag utáni horgásztó		»
36.3	Kismaros	22:15	siettünk, hogy elérjük a vonatot, sörözés

TT-re készülés, avagy az ónos eső pusztítása

A decemberi túrakavalkádon felbuzdulva a 2015-ös évre már most annyi tervünk van, hogy öröm belegondolni. A május-június környéki 10 napos Júliai-Alpok-béli túra, előtte a LeFaGySz TT, utána a Kinizsi100 TT, közben edzésként a Kéktúrázás mind-mind olyan kikapcsolódás, melyek garantáltan fel fogják dobni az előttünk álló időszakot. (Azaz a Kinizsi100 idén csak Viktorra vár, nekem sajnos pont azon a napon lesz a túravezetői vizsgám gyakorlati része.) Természetesen az év többi részére is van tervünk (pl. egy hetes Erdélyi gerinctúra a nyár végén), de arról majd egy későbbi írásban mesélünk.

Szóval a mostanság általunk felkapott teljesítménytúra (TT) nevű kihívás áll a középpontban, legalábbis év elején, ezért az erre való készülésnek vetjük alá a túráinkat egy hónapig (a következő túránk ezáltal egy 70km-es OKT szakasz lesz). A mostani túra is egy bemelegítő rész volt a LeFaGySz TT-hoz. Eredetileg egy Pilis-szakaszt terveztünk, de csatlakozott hozzánk eme túrára Géza, Viktor egyik barátja is, így a Magas-Börzsönyben kezdtük meg a felkészülést. Egyébként a LeFaGySz TT (Legfaszább gyerekek szívatása - 46,7km, +2425m, 12h) is az ő ötlete volt, egyszer már teljesítette is.

Az első 2015-ös túránkat 08:30-kor kezdtük egy doboz sörrel Diósjenőn. Vettünk még némi tartalékitókát és élelmet is a boltban, majd nekiindultunk a távnak. A településről kiérve a -ön haladtunk egészen a Csóványos csúcsáig. Diósjenő határában egy tábla hirdette a hegy távolságát és az előttünk álló szintemelkedést, méltatva a kilátó felújítását, illetve figyelmeztetve a decemberi ónos eső által okozott károkra, mely miatt az erdő fáinak majd mindegyike sérült, szakadt ketté vagy fordult ki a földből. Emiatt több turistaút is járhatatlannak van jellemezve (amit a későbbiekben meg is tapasztaltunk).

Az utunk egészen Kóspallagig végig a sűrű erdőben vezetett, mindössze a kilátópontokon voltak ritkásak a fák. A felfele menet megerőltető volt, a Csóványoson 938 méter magasan fekvő kilátó nem adta könnyen magát. Ellőtte ´megcsodálhattuk´ a pusztítást - szó szerint nem volt olyan fa az erdőben, melyet kisebb-nagyobb mértékben meg ne tépett volna az 5-6 héttel ezelőtti ónos eső által kialakult rárakódott jégréteg. Némely fát tövestül kiforgatott az ágaira nehezedő súly, némelyeknek az ágát szakajtotta le, de volt olyan is, melyet egyenesen kettétört.

A hosszan tartó meredek emelkedők meglehetősen fárasztóak voltak, de mi csakazértis haladtunk előre rendületlenül. Tartanunk kellett a lépést, Géza egy egyértelmű tempót diktált. Utunk során bővizű patakokkal is találkoztunk, de szerencsére még nem a tavaszi hóolvadás duzzasztotta meg őket, így különösebb nehézség nélkül, mindössze másodperces időveszteségekkel haladhattunk át rajtuk.

11 körül értünk fel a Csóványos csúcsára. Egy szem hó nem volt a tetőn, ellenben a szél éreztette velünk az erejét. A kilátót 2014-ben felújították - kapott egy erős állványzatot, bevakolták és befestették, illetve kicserélték a benne lévő ősrégi vaslétrákat egy jóval stabilabbnak kinéző csigalápcsőre. 4 szintet, azaz teraszt alakítottak ki rajta, ellenben a tetejére nem engednek fel, ezáltal bő 2 méterrel alacsonyabban tekinthetünk körbe, mint a felújítása előtt.

A panoráma természetesen továbbra is kifogástalan, szerencsénkre a völgyekben megülő kevéske köd nem akadályozta a kilátást. A távolban a Tátra vonulatai is felsejlettek, a Kékestetőt is felfedezni véltük a távoli Mátrában. Ez volna az egyetlen kilátó azok közül, melyeken jártam, ahol körbenézve közel s távol nem látni emberi beavatkozást a természetbe, kőrös-körül csak a hegyeket és völgyeket lehet látni - egyszerűen gyönyörű.

Fent egy fél órát időzhettünk, ettünk-ittunk-mulattunk, majd elbúcsúzva a fagyasztóan szeles magasságtól folytattuk utunkat a Nagy-Hideg-hegy (NHH) felé. A kilátó aljában tanakodtunk egy keveset, hogy a jelzésen merre is kéne elindulni, és Murphy törvénye szerint kiválasztottuk a nem megfelelő irányt. Szerencsére mikor egyértelművé vált a tévedésünk, már ereszkedtünk jópár10 métert, így elértünk a -t, mely összeköti a jelzés két ágát, így gond nélkül áttérhettünk a nekünk megfelelő ösvényre.

A jelzés nem véletlenül van járhatatlannak jellemezve - eléggé fárasztó volt az a párszáz méter, melyet megtettünk rajta botladozva és bujkálva a kidőlt és kettétört fák ágai, törzsei és gyökerei között.

A Csóványost NHH-el összekötő út egy gyönyörű vadregényes táj, még így télen is szép. Visszatekintve néhol egészében látszik a kilátó, illetve a gerincről a panoráma is egészen fenséges. Bő egy óra alatt értünk fel a NHH-i turistaházhoz. Itt is egy fél órát töltöttünk, csak addig, meg lepecsételtük túrajelentéseinket, illetve megittuk a frissítőinket.

Indulás után találkoztunk az első valóban összefüggő hótakaróval, a jelzés mentén. Némi hullámvasutazás után az út elkezdett ereszkedni, szinte a túra végéig nem volt már jelentős emelkedés.

Az utunk során elhaladtunk az első Börzsönyi túránk alkalmával megismert vadles mellett, melynek a tövében sátraztunk és hallgattuk a szarvasbőgést már bő 2 éve, majd szép lassan elértünk a Kisinóci turistaházhoz, majd onnan nemsokára Kóspallagra. Meglátogattuk kedvenc vendéglátó egységeinket, hogy pecsételhessünk itt is a túrajelentéseinkre, majd az alkonyatban folytattuk a túránkat.

Hamar elkapott minket a sötétség, így már a Kóspallag utáni szántóknál sem tudtam képeket készíteni. Nem akartuk még elővenni mindhárom lámpánkat, így az elől haladó Viktor fejlámpájának fényét követve botladoztunk a sárban. A kinézett sárga jelzést olyan szinten elvesztettük, hogy már a kezdetét sem találtuk meg, így teljesen vakon haladtunk dél felé.

Kis idő elteltével kilyukadtunk egy beazonosítható helyre az országúton - egy horgásztónál értünk ki a szántóról. Egy darabig az autók mellett haladtunk, majd pár kilométerrel később megleltük a jelzést, ahol balra fordulva terveztünk kilyukadni Kismaroson. Sajnos ezt a jelzést is idő előtt elvesztettük (bár most legalább haladtunk ezen vagy 100 métert), így kis idő elteltével konstatáltuk, hogy nem jó úton megyünk, de legalább teljesen rossz irányba is - dél helyett északnak. Jó turistához méltóan a hiba felfedezésekor inkább helyesbíteni akartunk, így visszafordulás helyett folytattuk utunkat az egyértelműen rossz irányba, hátha kilyukadunk azon az ösvényen, mely már jó lesz nekünk. Idővel rábukkantunk a jelzésre, majd miután azt is elvesztettük a -ra. Ezen sem sikerült túl sokat haladnunk - pár perccel később annál a horgásztónál lyukadtunk ki, melyet bő egy órával korábban hagytunk el ...

Ez a kis tévedés 4-5 km-es plusz távot jelentett nekünk, így okulva eme hibánkból már nem tértünk le az országútról, azon haladtunk egészen a Duna partjáig, majd a folyó mentén Kismarosig. Jó okunk volt sietni, így is csak 1-2 perccel értünk hamarabb az állomásra az aznapi utolsó vonatunk előtt.

Az út végi bénázással együtt is egy remek túra volt, a másnapot egy kellemes izomlázzal feldobva.

Ismétlésre méltó túra ez is, és a TT-re való készülésre is tökéletes

András